Hírlevél feliratkozás

Íratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le újdonságainkról




    A kezeink védelmében

    A kéz bonyolult fogó- és tapintószervvé való alakulása az emberré válás fontos előfeltétele volt. A kezünkkel nemcsak fogunk és tartunk, hanem kommunikálunk, számolunk is vele. Gondoljunk csak a rámutatásra, a gesztusokra, a jelnyelvre és a jelbeszédre, valamint a kézírásra vagy a gépelésre. Ezeken kívül használjunk tapintásra is, és mivel mindig kéznél van, ezért a gyakori használatának köszönhetően különös gondot kell fordítanunk a megfelelő higiéniára és ápolására is.

    A kézmosás története

     

    Az 1800-as évek közepén Semmelweis Ignác a bécsi közkórház szülészeti klinikáján figyelt fel arra, hogy az egyik klinikán a szülőanyák halálozási aránya jóval magasabb mint a másikon. Azt figyelte meg, hogy a magas halálozási arányú klinikán az orvosok és orvostanhallgatók a boncolás után közvetlenül jártak át a szülészetre, és a szappanos kézmosás ellenére a kezükről továbbra is rossz szagok áradtak. Bevezette, hogy az orvosok boncolás után, illetve két beteg vizsgálata között is klórmész-oldatos kézmosással fertőtlenítsék a kezüket. Az eljárás bevezetését követően a halálozási arány a szülészeten drasztikusan csökkent. Abban a korban azonban nehéz volt elfogadtatni ezt az elméletet a tudóstársadalommal, Semmelweis igyekezete ellenállásba ütközött és az eljárás nem terjedt el azonnal az orvoskollégák között. Semmelweis előtt néhány évvel az amerikai Oliver Wendell Holmes is felfedezte, hogy a gyermekágyi láz az orvos-beteg közötti fizikai érintkezések eredménye. Akárcsak Semmelweis, Holmes is ellenállásba ütközött a kollégái részéről, akik kikérték maguknak a gyanúsítást, hogy ők fertőzték meg az anyákat.

    2014-ben egy 63 országot érintő kérdőíves felmérés szerint a legtöbben Szaúd-Arábiában mosnak kezet az illemhely használatát követően (a válaszadók 97%-a), Európában Boszniában mosnak kezet a legtöbben (96%), míg a legkevesebben (saját bevallásuk szerint) Dél-Koreában (39%), Japánban (30%) és Kínában (23%). Németországban 78%, Franciaországban 62% válaszolt igennel a kérdésre. Magyarország nem vett részt a felmérésben.

    Szappan vagy kézfertőtlenítő?

    A kézmosás illetve kézfertőtlenítés célja a szennyeződés, illetve a kórokozó vírusok és mikroorganizmusok eltávolítása a bőrfelületről.

    A szappannal való kézmosás fontos például illemhely használatot követően, az olyan betegségek megelőzésében, mint a hasmenés és a kolera. A kézmosás a különféle légzőszervi megbetegedések, mint az influenza vagy a megfázás esetén is segíthet a megelőzésben, mivel a kézről könnyen kerülhetnek az ilyen betegségeket okozó vírusok a nyálkahártyákra, ha valaki a kezével megérinti a szemét, orrát vagy száját. Ugyancsak fontos kezet mosni étkezés, illetve etetés előtt, és nyers hús feldolgozása előtt és után is. A kézfertőtlenítő folyadékok, gélek és habok használatát kórházi környezetben ajánlják leginkább, nem bizonyított, hogy otthoni használata hatékonyabb lenne az alapos szappanos kézmosásnál.

    A vírusnak van egy külső lipidekből álló burka, ezért a felületaktív anyagokhoz, mint például a szappan, tusfürdő, mosogatószer molekuláihoz hozzá tud tapadni.  A kézmosás véd a fertőzésektől, mivel a kezünkön lévő lipidrétegbe beletapadt kórokozókat (a bőrünk lipidrétegével együtt) egy alapos szappanos kézmosás eltávolítja, így az elveszíti a fertőzőképességét.

    A kézfertőtlenítőt a hétköznapokban akkor használjunk, ha éppen nincs lehetőség kezet mosni és valamilyen okból (pl. étkezés) tiszta kézre van szükségünk. Ehhez legalább 70%-os alkohol tartalmú kézfertőtlenítőre van szükség, melynek szintén kb. fél perc a behatási ideje. Az alkohol irritálhatja, kiszáríthatja, hámlasztja a bőrt, károsítja a bőrsejteket, és lebontja természetes védőrétegét, valamint vizet von el a bőrsejtektől, növeli bőrgyulladás kialakulásának az esélyét. Rendszeres használata otthoni normál körülmények között nem indokolt, túlzásba vitt használatával többet árthat, mint használ.

    Fontos, hogy az utcán, a tömegközlekedésen, ás bármilyen nyilvános helyen, ahol nem tudunk szappannal kezet mosni, használjuk a kézfertőtlenítőt, de amikor csak lehetőségünk nyílik rá, az alapos szappanos kézmosás mellett döntsünk!

    Mosás – Szárítás – Ápolás

    Jó, ha szem előtt tartjuk a kórházas filmek műtét előtti bemosakodós jeleneteit, amikor az alaposságra gondolunk. Tiszta vízzel kell a kezeket benedvesíteni. Alaposan be kell szappanozni a kezeket dörzsölő mozdulatokkal, beleértve a kézfejet, az ujjak közti részeket és a köröm alatti területeket is.  Legalább 30 másodpercig kell dörzsölni a kezeket. A dörzsölés által keltett súrlódás segít eltávolítani a kórokozókat, és a hosszabb időn át tartó dörzsölés több kórokozót távolít el. Alaposan le kell öblíteni a kezeket folyóvízzel. Tiszta törölközővel vagy papírtörlővel kell a kezeket megszárítani, vagy hagyni megszáradni a levegőn. A nedves kéz könnyebben újraszennyeződhet. A kézmosáskor legkevésbé a hüvelykujjra, a csuklóra, az ujjak közötti részekre és a köröm alatti területre figyelnek az emberek.

    A kéz megszárítása kézmosás után ugyanannyira fontos, mint maga a kézmosás. A kézszárítás történhet törölközővel, papírtörlővel. Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a kézszárítás leghigiénikusabb módja a nyilvános helyeken a papírtörlő használata, szemben az érintés nélküli, meleg levegőt fújó gépekkel. Utóbbiak ugyanis a nyilvános mosdók légterében már meglévő kórokozókat visszafújhatják a frissen mosott kézre.

    A gyakori kézmosás kiszáríthatja a bőrt, ezért javasolt valamilyen kézápoló használata is, mivel a kirepedezett száraz bőr növelheti a fertőzésveszélyt. A szappan nem csak a vírus lipidrétegét teszi tönkre, hanem a bőrünket védő lipidréteget is. Ezért, hogy segítsük a bőrünk helyes, megfelelő működését, a szappan által lemosott lipidréteget folytonos krémezéssel tudjuk visszapótolni. A kézmosás utáni kézkrémezés mellett nagyon hatékony az esti, éjszakai idő kihasználása bőrápolásra. Ha azt érezzük, hogy hiába krémezzük a kezünket, nem elég a krém, akkor feljavíthatjuk a krémünket pár csepp olaj hozzákeverésével, de mindig csak az épp felhasznált adaghoz. Lehetőség szerint hidegen sajtolt növényi olajat használjunk. Jó megoldás extra bőrszárazság esetén az is, mikor az esti filmnézés alatt hosszabb időn át nincs nagyon szükség a kezeinkre, ha beolajozzuk a kezünket, nejlonzacskót húzunk rá, majd erre cérnakesztyűt. Ezt egész éjszaka is alkalmazhatjuk, és ezzel sokat tehetünk a bőrvédelmünkért.

    Forrás: wikipédia
    A képek forrása: pexels.com