A kozmetika történelme I.
A kozmetika tágabb értelemben a test szépségápolásának a tudománya, a sport, fürdők, pakolások, kezelések eszközeivel. Szűkebb értelemben a kozmetika a test külső, látható felületének ápolása és szépítése megfelelő készítményekkel és eszközökkel.
A kozmetika olyan gyakorlati tudomány, melynek célja az emberi test szépségének megőrzése, fejlesztése, és az öregedés jeleinek késleltetése. A kozmetika a görög koszmétiké (a csinosítás művészete) szóból származik, amely a görög koszmeó, ‘elrendez, rendben tart, ékesít’ jelentésű szóból alakult ki.
Ókor
A szépség iránti vágy táplálta szépítés, ápolás, csinosítás ősidók óta állandó tevékenysége az emberiségnek.
A kozmetika bölcsője az ókori Egyiptom, amit már több ezer évvel ezelőtti papírusztekercsek is bizonyítanak. A kozmetikai szereket a kasztok megkülönböztetésére, ünnepi alkalmakkor használták. Az előkelő nők illatos olajjal kenték a hajukat, fapálcikát rózsavízbe majd fekete porba mártva festették pillájukat, szemöldöküket. A legelterjedtebb kozmetikai szerek a kenőcsök és a sminkek voltak. Hajfestésre hennát, indigólevelet, kamilla főzetet használtak, szájápolásra borókabogyót rágcsáltak, fogtisztításra krétát és mészport használtak. A kozmetikai kenőcsökhöz marha- és birkafaggyút, szezám, ricinus és mandula olajat használtak.
Az ókori Rómában a szépségápolást a fürdőkben végezték, ahol gyógyfüveket, illatos olajokat, szamártejet használtak fel.
Az ókor legnagyobb orvosa, Galenus már előállított méhviaszból, mandulatejből és rózsavízből kozmetikai terméket.
A papírusztekercsek mellett számos dombormű, falfestmény, síremlék is tanúskodik a magas szintű testkultúráról és tisztálkodási kultuszról.
Néró felesége, Poppea volt a feltalálója a tejfürdőnek, mely lággyá és bársonyossá tette a bőrét. A kozmetika fejlődésével együtt járt a kereskedelem és szállítás fejlődése is. A piperézéshez szükséges alapanyagok, hozzávalók beszerzésére sokszor fejedelmi vagyonokra volt szükség.
Amíg az ókorban virágzott a testkultúra, a Római Birodalom összeomlásával eltűnt ez a kultusz, és a középkorban az arabok feltűnésével kapott újra lendületet.
Középkor és Újkor
Az arabok honosították meg először Európában a ma is ismert szappangyártást és a fő kozmetikai szereik közé tartoztak a hajfestékek. Az arabok ma is helytálló nézetei szerint „a szépség szempontjából döntő jelentőségű az egész szervezet egészséges állapota”.
A középkorban a kereszténység befolyása alatt élő társadalmakban a testápolás kultusza eltűnt, bűnösnek titulált volta miatt. A tisztálkodás is mellőzésre került, aminek következtében különböző járványok ütötték fel a fejüket, melyek aztán egymás után újultak ki.
Itáliában az araboktól tanult desztilláció alkalmazásával illatos vizeket és parfümöket készítettek. Franciaországban eleinte lassan terjedt az illatszerek és kozmetikumok használata, de XIV. Lajos korában már óriási lendületet kapott. A híres francia parfümkészítő ipar ebben a korban lendült fel, majd XV. Lajos korában érte el csúcsát. Ekkor hódított a szépségtapasz divatja is, a kis fekete pötty, melyet az arc problémás területére, pattanás elrejtésére ragasztottak fel. Rengeteg szépségvizet, tejet, kenőcsöt használtak ebben az időben. Volt arcfehérítő balzsam, ránc elleni folyadék, szeplővíz, pirosító, éjszakára használt szépítő maszk is.
A rokokó világ fényűző életmódja mögött azonban messze elmaradt a személyi tisztaság. A testszag elkendőzése miatt virágzott fel az illatosítószerek gyártása. A nagyarányú fejlődést a francia forradalom állította meg, de az új császárság idejében újra virágzásnak indult a kozmetikai cikkek és illatszerek gyártása.
Modernkor
- század
A szépségideál az idők folyamán népenként, kultúránként folyamatosan változott. A színésznőknek társadalmilag elfogadott volt a smink használata. Az 1870-es évekre divat lett a természetesség és a tiszta víz kultusza. Általánossá vált a fürdőzés, mérséklődött a túlzott festés és divatba jöttek a kozmetikai szépítő fürdők.
Ezidőben rohamosan fejlődtek a természettudományok, így a biológia és a kémia is, és az itt elért eredmények hatásai megjelentek a kozmetikai iparban is. A testkultúra jelentőségének felismerésével újabb lendületet kapott a kozmetika fejlődése és egyre szélesebb körben vált ismertté és használatossá a higiéniai testápolás és szolíd kozmetikum használat.
- század
Szerves kémiai vegyipari technológiákról az 1800-as évek közepétől beszélhetünk, de ugrásszerű fejlődés az 1900-as évek elején következett be, és azóta töretlen. Természetesen a vegyiparban nélkülözhetetlen műszerek és egyre bonyolultabb készülékek ipari gyártása is ez idő tájra tehető. Az 1950-es években kezdődött a vegyi szemlélettel formulázott kozmetikumok felívelése. A kozmetikai cikkeket előállító vegyi ipar olyan készítményeket hozott forgalomba, melyek hatóanyagait szintetikusan állították elő, így jelentősen leegyszerűsödött a kozmetikai termékek megalkotása. Mindez olcsón és nagy mennyiségben elérhető volt a kozmetikai termékek gyártói számára. A világkereskedelem tömegcikkeiben túl sok a különféle kemikália, legfőképp azért, hogy a termékek kibírják a hosszas szállítást, tárolást. Ezekben a termékekben pusztán marketingeszközként tekintenek a minimális mennyiségben hozzáadott gyógynövényes összetevőkre és növényi olajokra.
A napjaink kozmetikája a következő poszt témája lesz.
A képek forrása: pexels.com