Hírlevél feliratkozás

Íratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le újdonságainkról




    A Napról és napozásról

    A napenergia a Föld minden élőlényének éltető eleme. Minden élőlény léte valamiképpen függ tőle. A Földön levő összes energia, erő és élet forrása a Nap. A növények színpompája, a gyümölcsök íze, a termés tápértéke, mind a napból veszi eredetét. A napraforgó, a hajnalka, és a növények különféle fajai arra fordítják a fejüket, amerről a fény jön. A természettudományban heliotropizmusnak nevezik a növényeknek a szeretetét a napfény irányában.

    Klorofill

     

    A zöldségekben, gyümölcsökben lévő klorofill egy pigment, ami a növények leveleinek kölcsönzi színét. A klorofill a növények által felszívott és átalakított napenergia amely a “növény vére”. Nem más, mint egyfajta folyékony napfény, amely az egyik legkedvezőbb anyag egy erős emberi szervezet felépítéséhez. Az ember egészsége szempontjából a klorofill ugyanolyan fontos, mint a napfény.

    A növények jelentős része (és bizonyos baktériumok) létfenntartásukhoz a napenergia felhasználásával állítják elő az energiát. Az ún. fotoszintézis nevű folyamat során a fényenergia kémiai energiává alakul. A fotoszintézisben a levegőben található szén-dioxidból, a talajból nyert vízből és a fényenergiából a növények szénhidrátot állítanak elő, míg a folyamat melléktermékeként oxigén szabadul fel.

    Mivel az emberek nem képesek a fotoszintézisre, ezért a klorofill a növényektől kapott napfényajándék :). A klorofill nagyon erőteljes fitonutriens, azaz jótékony hatással van az emberi egészségre, de nem létfontosságú a szervezet számára.

    A klorofill segíti a vérképzést és kiváló antioxidáns. Ezen kívül eltávolítja a nehézfémeket a szervezetből, segít megszüntetni a kellemetlen testszagokat, gyulladás gátló hatású, a magnézium tartalma miatt segít oldani az idegességet és csökkenti a magas vérnyomást.

    Minél zöldebb egy növény, annál több klorofillt tartalmaz. Ezért a sötétzöld fűszernövények és zöldségek, úgy, mint a kelkáposzta, petrezselyem, koriander, spenót, articsóka, brokkoli a legjobb táplálékból nyerhető klorofill források. A legmagasabb klorofill tartalmú ital a búzafűlé, ami a klorofillon kívül még más értékes tápanyagokat is tartalmaz.

    Jótékony élettani hatások

    A nap ultraibolya tartománya biztosítja, hogy szervezetünkben D-vitamin keletkezzen, ami nélkül csontozatunk és immunrendszerünk elgyengülhet. A nap melegének hatására az erek kitágulnak, fokozódik a bőr vérellátása, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a sejtek tápanyagellátása és kedvezően hat az anyagcsere-folyamat enzimjeinek működésére is. Egyes bőrbetegségek, mint az ekcéma vagy a pikkelysömör kezelésére kifejezetten ajánlott.

    A napsugárzás hatására az emberi bőrben melanin termelődik, amely képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól. A Nap sugarai nagy hatásfokkal pusztítják el a baktériumokat. Depresszió kialakulásának megakadályozására vagy ellensúlyozására a napozás az egyik leghatékonyabb természetes terápia. Amikor kis időre kifekszünk a napra, a napsugarak hozzájuttatják az idegeinket és a szervezetünket a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz.

    A helioterápia a görög napot jelentő helios és a gyógykezelést jelentő görög-német eredetű therapia szavak összevonásából létrehozott kifejezés, amely alatt a napfénnyel való gyógyítást értik.

    A napozás az egyik legrégebbi gyógymód, amelynek gyógyerejét az ősidőktől fogva ismerték. Több ókori leírás is ránk maradt.  Az ókori egyiptomi, görög, római és arab orvosok mindennapi „orvosságként” használták a napfényterápiát. Hippokratész a Kr. e. 5. században számos különböző betegség kezelésére javasolta a napfürdőzést. A középkorban lassan elveszett a gyógyítás ezen ága. Gyógymódként csak az elmúlt századokban kapott újra figyelmet.

    A helioterápia kb. a 20. század közepéig volt népszerű. Napjainkban, mint gyógykezelést, a fototerápiát alkalmazzák helyette (a napfény hatásos komponenseinek mesterséges előállítása, annak káros sugarai nélkül; ilyen pl. az infravörös lámpa, az ultraibolya sugárzás stb.).

    Túlzott napozás

    Szabad szemmel a napba nézni fájdalmas és átmeneti vakságot okozhat, de az UV-sugárzás az évek során akkor is károsíthatja a szemet, ha nem nézünk bele közvetlenül a napba.

    A bőrgyógyászok kutatásai szerint az UV-A sugárzás a bőröregedés jeleinek mintegy 80%-áért felelős, míg az UV-B-sugárzás nagymértékben megnöveli a bőrrák és a szürke hályog előfordulását. A túlzott és védekezés nélküli napozás hatására bőrünk ráncossá, rugalmatlanná válhat. Az ismétlődő leégések rákos folyamatokat indíthatnak el.

    A napfény UV-összetevője az ember számára nagy adagban egészségkárosító. A szokásosnál erősebb vagy tartósabb UV-sugárzás jó és rosszindulatú bőrdaganatokat, kromoszómasérüléseket és más károkat okozhat. A napfényben való tartózkodás káros lehet az arra allergiások számára is.

    A tartós napon való tartózkodás hatására a testünk működésében néhány változás áll be, hogy a szervezetünk alkalmazkodni tudjon az igénybevételhez és csökkentse a belső hőmérsékletet. Például kitágulnak a véredények, ezzel több vér tud áramlani a bőr felszínének közelében, így bőrpirosság keletkezik. A szervezetünk izzadságot választ ki a bőrön keresztül, ami párolgás révén csökkenti a bőr hőmérsékletét (ezért nem célszerű letörölni az izzadságot). A szervezetre rótt többlet munka miatt megnő a pulzusszám és a metabolizmus sebessége. Ezek a kémiai és fizikai változások a szervezetet arra ösztönzik, hogy a változásokat helyreállítsa, ezek miatt fáradtabbnak és álmosabbnak érezzük magunkat. Súlyosabb esetben a szervezet hőszabályozása teljesen felborul a nagy mennyiségű folyadék- és sóvesztés következtében, napszúrást, hőgutát okozva.

    Folyt. köv.

    Képek forrása: pexels.com
    You don't have permission to register