Gyógyászati célra több féle fenyő is felhasználható, mint például a jegenyefenyő, a vörösfenyő, a törpefenyő, az ezüstfenyő és a lucfenyő. Ez utóbbinak rendkívül erős gyógyító hatása van, mivel sok terpentint tartalmaz, ami a legerősebb természetes oldószer: minden lerakódást felold a légutakban. A fenyő tűlevele tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványianyagokat, vitaminokat (C-, B2-, K-vitamin) karotinoidokat, illóolajokat. A tűlevélben 6x több C-vitamin van, mint a citromban vagy narancsban.

Bármilyen fenyő friss zsenge zöld hajtásából lehet készíteni, ami fontos, hogy tiszta helyről, forgalomtól távol eső helyről gyűjtsük a rügyeket. Amíg szép zöld a friss hajtás, addig lehet szedni, amint elkezd barnulni, elindult a fásulás és akkor már visszaszívja a fa magába az értékes nedveket.

A fán rengeteg friss hajtás található, ha kellő mértékben és óvatossággal szedjük, nem teszünk kárt a fában. Lehetőleg ne egyetlen fenyőről és az oldalágak oldalhajtásairól gyűjtsétek a friss hajtásokat.

A frissen szedett hajtásokat felöntheted mézzel vagy rétegezheted cukorral is. A cukor a fenyőből kioldódó nedvesség hatására elkezd olvadni, sziruposodni, a méz pedig hígulni. Időközönként fordíts át az üveget, hogy mindenhol átjárhassa a szirup a fenyőt.

Ha a fenyőrügyek összeestek és kifakultak, az üveg tartalma pedig besziruposodott, szűrd le, és töltsd üvegekbe a szirupot. Hűvös helyen sokáig eláll, hűtőben pedig akár egy évig is fogyasztható marad. A maradék cukros/mézes tűlevelet vízzel felöntve, újraszűrve citrommal limonádénak, teának is felhasználhatod.