A mikrobiom

Gondolhatunk magunkra, mint egyszerű emberekre, de valójában mikroorganizmusok tömkelege vagyunk. A mikrobiota gyűjteményünk, amelyet mikrobiomnak nevezünk, a környezeti ökoszisztéma emberi megfelelője. A mikrobiom baktériumok, gombák, vírusok és más egysejtű organizmusok alkotta ökológiai rendszer. A mikrobiom a mikrobák összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, valamint időnként kihasználnak minket. A mikrobák a bőrön, a szájon, a nemi szerveken, a tüdőben és az emésztőszervekben egyaránt megtalálhatók. Minden élő ember körülbelül 100 billió baktériumsejt gazdaszervezete. Bár a baktériumok együttesen mindössze másfél kilót tesznek ki, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszainkat is.

A bélrendszer és a betegségek

 

A bennünk élő mikrobák nagy része az emésztőrendszerben, ezen belül is a belekben található, a jótékony működésük nagy szerepet játszik az egészségünk megőrzésében.

A mikrobiológia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően rengeteg kutatás foglalkozik a különböző betegségek és a bélflóra közötti összefüggéssel. A kutatások során kiderült, hogy a béltraktus immunsejtjei egyértelműen kapcsolatba hozhatók az autoimmun betegségekkel, szerepe lehet a cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, izomsorvadás, sclerosis multiplex, az elhízás, a cukorbetegség, sőt az érszűkület kialakulásában is.

Minden, amit megeszünk vagy megiszunk, a külvilágból származik, majd a bélrendszeren áthaladva kerül be a szervezetbe. Ezért az emésztőrendszer nem csak a tápanyagok szervezetbe juttatásáért és a salakanyagok eltávolításáért felelős, hanem folyamatos védelmet is kell biztosítania a környezet káros hatásaival szemben.
Ennek a feladatnak a bél-agy tengely a főszereplője. A bél és az agy között nem csak idegi kapcsolat van, hanem folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik a stresszhormonok és az immunrendszer közvetítésével.
Kölcsönhatásos összefüggésben működik az egész szervezetünk, így többek között ezért sem mindegy, hogy milyen minőségű táplálékot juttatunk a szervezetünkbe.

A táplálékunk és a környezetünk

A minőségi táplálék alatt a növényi rostban gazdag, az erjesztett ételeket, és minőségi húsokat tartalmazó táplálkozást értjük.

A húsok esetében nagyon fontos, hogy biogazdálkodásból származó, jó minőségú húst fogyasszunk. A nagyipari keretek között tartott állatok húsában megtalálható antibiotikum, féreghajtó maradványokat a húskészítményekkel bevisszük a szervezetünkbe, amelyek a mi bélrendszerünkre is hatnak. Az állatoknak sokszor csak megelőzésképp, teljesen feleslegesen adott orvosságok nagyban hozzájárulnak a mi bélflóránk egészségének rombolásához is.

A növényi rostok adják a megfelelő táptalajt a bélrendszerben lévő mikroorganizmusok számára. Az erjesztett ételek, mint az élőflórás joghurt, kefír, savanyú káposzta, kimchi, rendszeres fogyasztásával is támogatjuk a mikrobiomunkat.

Az erjedés szinte olyan régi, mint maga a mezőgazdaság, erjesztett ételek legalább 9000 éves múltra tekintenek vissza. Az ezen élelmiszerek előállításához a legkorábbi bizonyítékok Kínában található Jihau-ból származnak.

A fermentált ételek tele vannak élő mikroorganizmusokkal melyek hasznosak a saját bélflóránk számára. Az erjesztett savanyúságok tartalmaznak egy gamma-amino-vajsav (GABA) ingerületátvivő anyagot, amely többek között hatékonyan szabályozza a neuronok közötti kommunikációt az agyban, így segít a stressz és a szorongás csökkentésében, serkenti az endorfintermelést, pozitív hatással van a hangulatunkra, javítja az alvásminőséget, egyszóval boldogságot okoz ?. Ezt a szuper anyagot számos lactobacillus faj képes előállítani, méghozzá a vastagbelünkben, ha sok színes, nyers, rostdús zöldséget fogyasztunk, illetve tejsavasan erjesztett zöldségekkel vihetjük be a szervezetünkbe.

A környezetünk tisztántartása során sokszor feleslegesen pusztítjuk el azokat a jótékony mikroorganizmusokat, amelyek a káros baktériumok elpusztításában a segítségünkre lehetnének. A hétköznapok során nincs szükség sterilitásra, patika tisztaságra. A kíméletes tisztítószerek, mint az ecet, szódabikarbóna, megfelelő tisztaságot tudnak nyújtani az otthonunk esetében, és így a szennyvízbe kerülő vizeinken keresztül a környezetünket is óvjuk.

A bőrünk mikrobiomja

 

A bőrünkön élő egysejtűek ugyan szemmel nem láthatóak, és egyelőre még vegyes érzésekkel gondolunk rájuk, de igazság szerint csak annyi történt, hogy mindig is itt éltek velünk, csak nemrég lettek közismertek. Amikor a tiszta bőrrel gondolunk, akkor nem az arcunkon hemzsegő baktériumok, vírusok gombák jótékony és áldásos hatása jut először eszünkbe, pedig fontos lenne megbarátkozni a gondolattal a saját magunk egészséges bőrképe megőrzése érdekében.

A megfelelő savas közeg megteremtése érdekében fontos megfelelő tisztító és ápoló szereket használnunk a bőrápolásunkhoz. A bőrnek egyáltalán nem tesz jót a fertőtlenítés, az alkohol tartalmú szerekkel végzett lemosás, mert a védőgátunkat alkotó mikrobiomunkat is pusztítjuk vele, és a felszíni faggyút is letörljük. Azon kívül, hogy ezáltal egy száraz, húzódó érzést, de még egy kórokozói támadásoknak is jobban kitett bőrt kapunk.

Ahogy a lakásunknak, úgy a bőrünknek sem tesz jót az agresszív fertőtlenítés. Amikor csak lehet, maradjunk a szappanos kézmosásnál a felesleges kézfertőtlenítőszerek használata helyett, a mindennapos körülmények között. Ha nem indokolt, ne vigyük túlzásba a tisztálkodást, és fürdéshez, hajmosáshoz is használjunk bőrkímélő, természetes szereket. A kezeink kiszáradásának elkerülése érdekében naponta több alkalommal is használjunk hidegen sajtolt olajokat a bőrünk védelme érdekében. Lehetőség szerint használjunk a bőrünkre valamilyen probiotikus összetevőt (tejsav, hialuronsav) tartalmazó készítményt. Tejsav a Luxus arcolaj kivételével az összes termékünkben alkotóelem. Hialuronsavat tartalmaz az L.A. Signature Borotválkozás utáni balzsam és a Hidratáló komplex arckrém is.

 

Képek forrás: pexels.com