A kozmetika történelme II.

A 20. század közepére a kozmetikumok általánosan elterjedtek voltak a világ szinte minden ipari társadalmában. A kozmetikai ipar a 21. század elejére több milliárd dolláros vállalkozás lett. Napjainkra oda jutottunk, hogy már a vegyipar is belátta a környezetvédelem fontosságát, egyre jobban növekszik a natúrkozmetikumok kedvelőinek a száma, valamint felismertük azt a tényt, hogy egyaránt szükséges belsőleg is biztosítanunk a külsőnk megfelelő állapotát.

Zöld kémia

A tradicionális felfogás szerint egy kémiai eljárás hatékonyságát egyedül a hozam jellemzi, más kevéssé érdekes. A fenntartható fejlődés hívei azt az elvet vallják, hogy a jelen igényeit nem lehet a további generációk rovására kielégíteni, ezért olyan vegyi folyamatokra van szükség, amelyek a megfelelő hozam mellett a környezetet is óvják. Ma már csak olyan kémiai termékek hozhatók forgalomba, amelyek az elvárások teljesítése mellett biztonságosak is, azaz káros/mérgező hatásuk nincs, vagy csak nagyon kismértékű.

A zöld kémia a kémiai termékek tervezését, termelését és felhasználását irányító elvek egységes alkalmazása, melyek eredményeként csökken vagy megszűnik a környezetre veszélyes anyagok előállítása és felhasználása.

A zöld kémia 12 alapelve:

  1. Jobb megelőzni a hulladék keletkezését, mint keletkezése után kezelni azt.
  2. Szintézisek tervezésénél törekedni kell a kiindulási anyagok maximális felhasználására, azaz a minél nagyobb atomhatékonyságra.
  3. Lehetőség szerint már a szintéziseknél olyan reakciókat célszerű választani, melyekben az alkalmazott és a keletkezett anyagok nem mérgező hatásúak és a természetes környezetre nem ártalmasak.
  4. Kémiai termékek tervezésénél törekedni kell arra, hogy a termékkel szembeni elvárások teljesítése mellett mérgező hatásuk minél kisebb mértékű legyen.
  5. Segédanyagok (oldószerek, elválasztást elősegítő reagensek stb.) használatát minimalizálni kell, s ha ezek elkerülhetetlenek, akkor válasszunk zöldeket!
  6. Az energia felhasználásának csökkentésére kell törekedni (atmoszférikus nyomás és szobahőmérséklet)!
  7. Megújuló nyersanyagokból kell választani a vegyipari alapanyagokat!
  8. A felesleges származékképzést kerülni kell!
  9. Reagensek helyett szelektív katalizátorok alkalmazását kell előtérbe helyezni!
  10. A kémiai termékeket úgy kell megtervezni, hogy használatuk végeztével ne maradjanak a környezetben, és bomlásuk környezetre ártalmatlan termékek képződéséhez vezessen.
  11. Új és érzékeny analitikai módszereket kell használni a vegyipari folyamatok in situ ellenőrzésére, hogy a veszélyes anyagok képződése időben észlelhető legyen.
  12. A vegyipari folyamatokban olyan anyagokat kell használni, amelyek csökkentik a vegyipari balesetek (kémiai anyagok kibocsátása, robbanás, tűz) valószínőségét.

Natúrkozmetikumok

 

A környezet- és a természetvédő mozgalom a szépségipart sem hagyta érintetlenül. A növényi alapanyagokból készülő kozmetikumok napjainkra a szépségipar egyik vezető trendjévé vált.

A natúrkozmetikumok vevői olyan tudatos vásárlók, akiknek egyszerre fontos a társadalmi felelősségvállalás (fenntartható fejlődés, állatkísérletek tiltása, faire trade szabályok, öko művelés szabályai) és a fenntartható ipar, mind a termelés mind a fogyasztás fenntarthatósága szempontjából. Ide értve nem csak a természetes termékek felelősségteljes használatát, a zöld kémia alkalmazását, hanem a megfelelő csomagolóanyagok, azok minimalizálására és újrahasznosítására való törekvést is. A felelősségvállalás azonban kemény dió, a természetes alapanyagok ugyanis drágák, pontosabban a szintetikus hatóanyagok, színezékek, illatanyagok, emulgeálószerek, tartósítószerek az olcsók. Utóbbiak egy része káros a szervezetre, a natúr kozmetikumok használata pedig nagyobb fokú tudatosságot igényel, például eltarthatóság, megfelelő tárolás szempontjából.

Arról talán senkit sem kell meggyőzni, hogy a bőrére kent vagy akár a gyomrába juttatott tartósítószerekre, adalék anyagokra egyáltalán nincs szüksége. Ezekre a nagyipari termelésnek van szüksége, olcsóbb, tartósabb, szállíthatóbb és könnyebben tárolható termékeket tudnak előállítani a segítségükkel.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a természetes anyagok (gyógynövények, zöldségek, gyümölcsök, élő állatok termékei, mint például tej, méz, stb.) nem szervezet-idegenek, nem toxikusak, kevesebb mellékhatással rendelkeznek, mint a laboratóriumokban előállított társaik.

A természetes alapanyagok ráadásul egyszerre alkalmazhatóak külsőleg és belsőleg.

Nutrikozmetikumok

A nutrikozmetikumok igazolják azt a régi tételt, miszerint a szépség belülről fakad. A nutrikozmetikumok olyan táplálékkiegészítők, melyeknek célja a bőr funkcióinak és struktúrájának támogatása.

Ezek a táplálékkiegészítők a nyolcvanas évek végén kezdtek elterjedni, eleinte csak egyszerű tabletta formában, mára azonban vannak egyéb megoldások is, mint például a hidratáló csoki snack vagy az anti-aging gumimaci.

Ezek a készítmények elsősorban a belső szerveinkre, szöveteinkre gyakorolnak jótékony hatást. Tartalmazhatnak az egyéb étrend-kiegészítők esetében már jól ismert vitaminokat, nyomelemeket, de a táplálékkozmetikumok esetében a kozmetikai ipar által ápolt testterületeink szépségéért felelős összetevők kerülnek előtérbe. Ilyen összetevő például a kollagén, ami a szervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme.

A kollagén valójában természetes fehérje, mely támogatja a test elsődleges szöveteinek struktúráját, biztosítja a szervek és a szövetek elasztikusságát, valamint a porcok, az ízületek, a bőr, a köröm, a haj regenerálódását, megszépülését segíti elő.

Addig, amíg a nagyanyáink napi/heti rendszerességgel ettek főtt és sült húsok készítményeit, levest, szaftot, kocsonyát és disznósajtot, biztosítva a megfelelő izületi működést és bőr minőséget, addig mára az ipar és a kereskedelem kapszulázott formátumban biztosítja ugyanezen hatóanyagok elérését.

A képek forrása: pexels.com